Hát meg is jött a következő rész, bár nem valami hosszú és később mint szokott de végül is itt van. Lécci nagyon örülnék ha végre most már valaki komizna, mert kíváncsi lenék, hogy mi a véleményetek. Nem tudom, hogy kinézte és ki nem a 1D Day-t de szerintem ez ismét egy örök emlék marad számunkra.V.xx
Mindent elmeséltünk egymásnak Sarahval, de sajnos becsengettek így nem tudtunk tovább pletyózni pedig nagyon szerettünk volna. Be léptem a terembe és szinte már mindenki ott volt, gyorsan beültem a helyemre és már jött is a tanár. Szokásához híven unalmas volt az óra de hirtelen kopogtattak az ajtón és mindenki felnézett.
-Elnézést, csak Jennel szeretnék beszélni.-és amint megláttam egyszerre éreztem haragot és csodálást iránta.
.jpg)
Egyből mindenki rám nézett és ölni tudtak volna a szemükkel. A tanár odahívta magához Harryt, majd két perc múlva rám nézett a tanár és intett, hogy menjek oda. Kicsit idegesen de oda lépkedtem hozzájuk.
-Ms.Styles megkért, hogy engedjelek el a mai óráidról,-kis szünetet tartott és a gyomrom görcsbe rándult vajon mit akar mondani?-mivel nagyon jók a jegyeid ezért engedélyezem. De többet nem fogom!
Harrynek nem is kellett több már ment is a cuccaimért és gyorsan összeszedte, ameddig ő pakolt én megköszöntem a tanár úrnak és máris kimentünk a teremből. Harry szorosan fogta a derekamat, majd egy kisebb folyosóhoz értünk és hirtelen magához rántott, majd megcsókolt. De úgy mint még soha, levegő hiányában azonban elváltunk egymástól.
-Nem szeretek egyedül ébredni.-majd kaptam még egy csókot.
-Hát sajnos nekem pedig suliba kellett jönnöm.
-De jöttem én a megmentőd és kivittelek erről a szörnyű helyről.
-Hát már nem sokáig kell ide járnom ugyanis előbb érettségizek mint a többiek.-mondtam büszkén vigyorogva.
Kimentünk a suliból egyenesen Harry kocsijához.
-És mégis mit terveztél?
-Az legyen az én titkom.-majd rám vigyorgott és kacsintott. Egész úton nézegettem a tájat, valami tisztásra mehettünk, megállt az autó, kiszálltam és vártam, hogy mondjon valamit.
-Kicsit sétálnunk kell, de előtte had kössem be a szemed.
Megfordultam és hagytam, hogy vezessen, tényleg nem tartott sokáig amíg oda értünk.
-Na akkor háromra leveheted, 1..2..3!
.jpg)
Gyorsan lehúztam a fejemről és annyira meghatódtam, hogy elkezdtem sírni amit egyből észre is vett.
-Jaj ne, ne sírj! Nem tetszik?-annyira cuki volt, hogy így aggódik miattam.
-Dehogy nem csak ennél aranyosabbat még nem igen csináltak nekem.
Letörölte a könnyeimet majd mélyen egymás szemébe néztünk, nem tudtam neki tovább ellen állni, megcsókoltam tele szenvedéllyel, majd óvatosan ráfektetett a plédre.
-Figyelj szerintem nem itt kellene, bárki megláthat.
-Jó, de ígérd meg, hogy ezt még befejezzük!
-Ígérem Hazza babám, csak most már együnk, mert nagyon kajás vagyok.
Az egész napot együtt töltöttük, csak este mentünk haza, vagy negyed óráig tartott mire végleg elbúcsúztunk, de még a kocsiból is folyamatosan integetett. Próbáltam halkan beosonni a lakásba, mikor mentem volna a lépcsőhöz anyu megszólalt.
-Kisasszony mit gondolsz ilyenkor kell haza jönni? Semmi üzenet?
-Ne haragudj elfelejtetem szólni, hogy Sarahoz megyek tanulni.-hirtelen nem jutott jobb az eszembe.
-Hát nagyon őrölnék ha többször ez nem fordulna elő!!
Amint befejezte felfutottam a szobámba és rá vetődtem, már készülődtem az alváshoz mikor csipogott a telóm. Kaptam egy üzit Harrytől,
"Drága szépséges szívem már most hiányzol! Ezért úgy döntöttem, hogy visszajövök hozzád, gyerek ki az erkélyedre. Hxx"
Gyorsan kinyitottam az ajtót és szembe találtam magam a gyönyörű írisz szemével, gondolkozás nélkül egymásnak estünk..
-Nem szeretek egyedül ébredni.-majd kaptam még egy csókot.
-Hát sajnos nekem pedig suliba kellett jönnöm.
-De jöttem én a megmentőd és kivittelek erről a szörnyű helyről.
-Hát már nem sokáig kell ide járnom ugyanis előbb érettségizek mint a többiek.-mondtam büszkén vigyorogva.
Kimentünk a suliból egyenesen Harry kocsijához.
-És mégis mit terveztél?
-Az legyen az én titkom.-majd rám vigyorgott és kacsintott. Egész úton nézegettem a tájat, valami tisztásra mehettünk, megállt az autó, kiszálltam és vártam, hogy mondjon valamit.
-Kicsit sétálnunk kell, de előtte had kössem be a szemed.
Megfordultam és hagytam, hogy vezessen, tényleg nem tartott sokáig amíg oda értünk.
-Na akkor háromra leveheted, 1..2..3!
Gyorsan lehúztam a fejemről és annyira meghatódtam, hogy elkezdtem sírni amit egyből észre is vett.
-Jaj ne, ne sírj! Nem tetszik?-annyira cuki volt, hogy így aggódik miattam.
-Dehogy nem csak ennél aranyosabbat még nem igen csináltak nekem.
Letörölte a könnyeimet majd mélyen egymás szemébe néztünk, nem tudtam neki tovább ellen állni, megcsókoltam tele szenvedéllyel, majd óvatosan ráfektetett a plédre.
-Figyelj szerintem nem itt kellene, bárki megláthat.
-Jó, de ígérd meg, hogy ezt még befejezzük!
-Ígérem Hazza babám, csak most már együnk, mert nagyon kajás vagyok.
Az egész napot együtt töltöttük, csak este mentünk haza, vagy negyed óráig tartott mire végleg elbúcsúztunk, de még a kocsiból is folyamatosan integetett. Próbáltam halkan beosonni a lakásba, mikor mentem volna a lépcsőhöz anyu megszólalt.
-Kisasszony mit gondolsz ilyenkor kell haza jönni? Semmi üzenet?
-Ne haragudj elfelejtetem szólni, hogy Sarahoz megyek tanulni.-hirtelen nem jutott jobb az eszembe.
-Hát nagyon őrölnék ha többször ez nem fordulna elő!!
Amint befejezte felfutottam a szobámba és rá vetődtem, már készülődtem az alváshoz mikor csipogott a telóm. Kaptam egy üzit Harrytől,
"Drága szépséges szívem már most hiányzol! Ezért úgy döntöttem, hogy visszajövök hozzád, gyerek ki az erkélyedre. Hxx"
Gyorsan kinyitottam az ajtót és szembe találtam magam a gyönyörű írisz szemével, gondolkozás nélkül egymásnak estünk..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése